Rendezett dűlők büszke szőlősorai, fölöttük dúsan lengedező árvalányhaj-tenger. Mintha egy óriás aranyhajú leányt ért volna itt az álom, hogy időtlen álmot álmodva barátságos dombként magasodjon a zsadányi szőlők között. Sárazsadány határában járunk, a Szár-hegyen.

A Zempléni-hegység falvainak hiedelemvilágában szerepelnek boszorkányok, csodálatos képességű garabonciás diákok, a kulcslyukon közlekedő norák, apró termetű lidércek, tüzes emberek és még sok más érdekes lény, de aranyhajú óriás-leányokról sehol sem esik szó. Pedig bizton állítom, hogy a Szár-hegy nem lehet más, mint egy kővé vált aranyhajú szépség. Hegyalján nem is nagyon találunk máshol ekkora árvalányhaj-tengert, mint ami itt fogad bennünket. A hegytetőről körültekintve tárul elénk a csodálatos kép: körül mindenhol aranyhaj hullámzik a szélben, amelyet úgy ringat a Bodrog felől fel-feltámadó szél, mintha valóban hullámok nyaldosnák a partot a lábaink alatt. Az egykor előszeretettel kalapdíszként gyűjtött „tollas” árvalányhajak ma már védelmet élveznek, így megmarad a látvány gyönyörűsége a szélben hajladozó tengernyi növénnyel. De nem csak ebben az óriás hajzuhatagban gyönyörködhetünk a hegyen. Az óriásleány aranyhaja szebbnél-szebb virágokkal van ékesítve: sárga len, fehér törpezanót, napvirág, homoki vértő. Ez utóbbinál időzzünk el kicsit, hiszen e faj igazi különlegesség itt, hiszen Zemplén-szerte ritkaságnak számít és egyik legnagyobb állományát a Szár-hegy őrzi. Az érdeslevelűek családjába tartozó vértő, nevéhez híven pirosas-vöröses szárú és nem meglepő módon rokona a közönséges, szintén kellemetlen tapintású kék virágú terjőke kígyószisznek. A homoki vértő érdes-szőrös bundája igen hatékonyan védi a növényt attól, hogy a kéretlen növényevők megrágcsálják. Kunkorodó virágzata bohókás kinézetet kölcsönöz ennek a főként homokpusztákat kedvelő fajnak, amely itt Hegyalján lejtőgyepeken, sziklás élőhelyeken tenyészik.

Legyünk büszkék településeink természeti kincseire, óvjuk, védjük ezeket az értékeit is!

Hegyalja virágoskertjei sorozat:

Tokaj-hegyalján minden település magáénak tudhat egy-egy kiemelkedően értékes természeti kincsekben gazdag hegyet, amelyekről talán mit sem sejtenek alapvetően a borturizmus miatt ideutazók. Sorozatunkban igyekszünk Hegyalja településeinek legszebb hegyeit, értékes dűlőit bemutatni, amelyek a történelmi borvidék részei, mégsem zamatos borokat adó szőlőtőkéikről, hanem botanikai ritkaságaikról híresek. Ezek a szőlődűlők között emelkedő, egykor felhagyott és mára visszagyepesedett területek az ember és a természet harmonikus együttélését példázzák és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék részeként éppúgy a világörökség részei is, megóvásra méltán érdemesek.

(cikk és fotó szerzője: Juhászné Türke Ildikó)