Mintha tényleg egy láthatatlan kéz mókás kedvében nagyot gyűrt volna a tájon, olyan hirtelen meredekséggel emelkedik ki a Gyűr-tető a Hernád-völgy lankáiból. De valójában mi is történhetett itt? Ez a megközelítőleg 10 millió évvel ezelőtt lavinatufából[1] formálódott hegy rendíthetetlenül ellenállt a Hernád felszínformáló tevékenységének. Miközben a környék szép lassan pusztult, a Gyűr-tető tanúhegyként[2] egyre meredekebben emelkedett ki a tájból. Persze erről az ősidőkben itt megtelepedő népek mit sem sejtettek, a Gyűr tetőben egy kiváló védelmi és megfigyelőpontot láttak. Különleges sziklaalakzatainak, eredetét homály fedi de elképzelhető, hogy egykor rituális hely lehetett, már ha a kaptárkövekről szóló régészeti kutatások jó nyomon vannak. Szvinx, ördög, oltár és kaptárkő[3] egy helyen vannak itt, beszédes neveire és látványos formáira utalva a völgy oldalában emelkedő szikláknak.

De nem mehetünk el szó nélkül a Gyűr-völgy védett növényeinek sokasága mellett sem. Ez az egykor szőlőművelésre használt terület bizonyosan sok bosszúságot okozott a területet művelőnek, hiszen oldalában egyenes derékkal megállni, nem kis mutatvány. Az itt tenyésző növények viszont remekül érzik magukat. Tömegével teremnek apró nőszirmok, harangcsillagok, bunkós hagymák és macskaherék óriásai itt. Ha júliusban tévednénk erre harangcsillagok festik kékre a hegyoldalt. Ez a ritka harangvirágféle már Kitaibel Pál[4] 18-19. században élő botanikus figyelmét is felkeltette és nincs kizárva, hogy ő is megfordult a Gyűr-völgyben hiszen kutatóútjai során Abaújszántót is értintette. Az bizonyos, hogy már ő is felismerte e növény értékességét, hiszen csodálatos képpel illusztrálva helyet kapott Magyarország ritka növényeiről szóló könyvében[5].

Legyünk büszkék településeink természeti kincseire, óvjuk, védjük ezeket az értékeit is!

Hegyalja virágoskertjei sorozat:

Tokaj-hegyalján minden település magáénak tudhat egy-egy kiemelkedően értékes természeti kincsekben gazdag hegyet, amelyekről talán mit sem sejtenek alapvetően a borturizmus miatt ideutazók. Sorozatunkban igyekszünk Hegyalja településeinek legszebb hegyeit, értékes dűlőit bemutatni, amelyek a történelmi borvidék részei, mégsem zamatos borokat adó szőlőtőkéikről, hanem botanikai ritkaságaikról híresek. Ezek a szőlődűlők között emelkedő, egykor felhagyott és mára visszagyepesedett területek az ember és a természet harmonikus együttélését példázzák és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék részeként éppúgy a világörökség részei is, megóvásra méltán érdemesek.

[1] Lavinatufa: Gönctől Abaújszántóig figyelhető meg a riolit „lavinatufa”. Ennek néhol 70 méter vastagságot elérő anyaga izzó törmelékfelhőből származik, amely a lejtőkön lavina módjára zúdult le.

[2] Tanúhegy: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzet anyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés.

[3] Kaptárkő: olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Egyes kutatások szerint ezek kultikus jelentőséggel bírtak, a mélyedéseket temetkezési helyként használták, illetve eleink számára szolgálhatott pogány oltárkő gyanánt. A legkézenfekvőbb magyarázat szerint méhkaptárként méhcsaládok befogadására használták ezeket a nyílásokat.

[4] Kitaibel Pál: magyar botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Igazi polihisztor volt: kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott.

[5] Waldstein, Francis – Kitabiel, Paul: DESCRIPTIONES ET ICONES PLANTARUM RARARIORUM HUNGARIAE VOL. 1. (1800)