A Bodrogzugban a rétekre és a mocsári élőhelyekre a legnagyobb veszélyt az Észak-Amerikából származó gyalogakác inváziója jelenti. A gyalogakác terjedését a gyepek kezelésével próbáljuk megakadályozni. Munkánk eredményét legjobban a növényzet vizsgálatával tudjuk nyomon követni.

Az egykor legelőként és kaszálóként hasznosított ártéri gyepek az állatlétszám lecsökkenésével fokozatosan becserjésednek, beerdősülnek. Az ártéri területeken főként az Észak-Amerikából származó gyalogakác kezd el rohamosan terjedni a területek felhagyásával. Ez a cserje napjainkban az ártereken az egyik legnagyobb problémát jelentő faj. A természetvédők és a gazdálkodók számára igen nagy kihívást jelent ennek a fajnak a visszaszorítása. A Bodrogzugban is folyik a gyalogakácosok visszaszorítása. Kezdetben szárzúzózással tisztítjuk meg a réteket a gyalogakác bokroktól. Ezt követően szarvasmarhával legeltetjük a területet, amely az évenként megismétlődő kezeléseknek köszönhetően lassan elindul a regenerálódás útján.

A regenerálódás folyamatát a növényzet vizsgálatával követjük nyomon. 2018-ban kezdtük el részletes kutatásainkat a leirtott területeken. A részletes eredményekre még várni kell, hiszen egy ilyen folyamat több évig, akár évtizedig is elhúzódhat, de annyit mindenesetre elmondhatunk eddigi vizsgálatainkból, hogy a gyalogakácosok alatt az egykori mocsárrétek kevésbé érzékeny fajai részben megtalálhatóak. Azok a fajok, amelyek eltűntek a cserjésedés folyamata, illetve a gyalogakác jelenléte miatt, viszont jó eséllyel betelepülhetnek a környező természetes állapotban megmaradt gyepterületekről. A regeneráció tehát reményeink szerint fokozatosan bekövetkezik, és a „gyalogakác-sivatagok” helyén a jövőben virággazdag mocsárrétek tündökölnek majd.